
Fotó: IMDb
A romániai filmszínházak január 26-án mutatják be a csíkszeredai Ambrus Attila életéből inspirálódott, A Viszkis című (románul Banditul Whiskey) magyar játékfilmet.
2018. január 13., 11:562018. január 13., 11:56
A 90-es évek legendás bankrablójának sztoriját, egy izgalmas élet látványos, vad üldözésekkel, akciójelentekkel teli történetét az immár legendás Kontroll és a Predators – Ragadozók rendezője, Antal Nimród jegyzi.
Amint a film ismertetőjében olvasható, a viszkis az, akit mindenki ismer, olyasmit mert, amit senki előtte, aki mindig egy lépéssel a rendőrség előtt járt, és aki minden bankrablása előtt megivott egy pohár viszkit.
De az új élet nehezebbnek bizonyul, mint a régi. Egy hokicsapat kapusa és szertárosa lesz, de továbbra sincs pénze, se barátnője, míg rá nem jön, miben jó igazán. Egymás után fosztja ki a postákat, bankokat, utazási irodákat. Egyre nagyobbakat kaszál, egyre éhesebb a sikerre, egyre többet akar magának, és új szerelmének (Móga Piroska). De az utolsó balhéja kudarcba fullad, és végül a régóta nyomában lihegő makacs nyomozó (Schneider Zoltán) kezei közé kerül, aki kíméletlenül szembesíti őt a tetteivel.
A 126 perces alkotás szereplői: Szalay Bence, Schneider Zoltán, Móga Piroska, Björn Freiberg, Csuja Imre, ifj. Vidnyánszky Attila, Oszter Sándor, Mertz Dániel, Gazsó György, Klem Viktor, Kaszás Gergő, operatőr Szatmári Péter, látvány: Hujber Balázs, producer Hutlassa Tamás és Hutlassa Barnabás. „Rablók, gyilkosok és egyéb válogatott csirkefogók mindig bőséges táptalajt biztosítottak az alkotók számára, nincsen tehát abban semmi különleges, hogy a viszkiimádó tolvaj előbb-utóbb moziért kiált. Ráadásul nem árt észben tartani, hogy a 90-es években rengetegen szurkoltak Ambrus Attilának, a rendszerváltás utáni ébredezésben üdítően hatott egy erőszakellenes szegény erdélyi fiú, aki folyamatosan középső ujjat mutatott a rendőröknek” – olvasható a Filmtett.ro honlapon. Poták Zsóka kritikájában.
1988-ban szökött át Magyarországra, miután bűnöző életmódja miatt otthon kiközösítették. 1994 és 1999 között közepes jégkorongkapus-karriert futott be, főként az Újpesti TE csapatában. Posta- és bankrablásai során – majdnem 30 alkalommal – több mint 142 millió forintot zsákmányolt.
2002-ben 17 év börtönt szabtak ki rá, azonban jó magaviselete miatt 2012. január 31-én, feltételesen szabadlábra helyezték. Nevét onnan kapta, hogy közvetlenül a rablások előtt, a helyszínekhez közeli kocsmákban 1-2 deci whiskyt ivott. Sajtóhírek szerint az egykori jégkorongozó megnősült, kerámiakészítésből él.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
1 hozzászólás