
Fotó: IMDb
A romániai filmszínházak január 26-án mutatják be a csíkszeredai Ambrus Attila életéből inspirálódott, A Viszkis című (románul Banditul Whiskey) magyar játékfilmet.
2018. január 13., 11:562018. január 13., 11:56
A 90-es évek legendás bankrablójának sztoriját, egy izgalmas élet látványos, vad üldözésekkel, akciójelentekkel teli történetét az immár legendás Kontroll és a Predators – Ragadozók rendezője, Antal Nimród jegyzi.
Amint a film ismertetőjében olvasható, a viszkis az, akit mindenki ismer, olyasmit mert, amit senki előtte, aki mindig egy lépéssel a rendőrség előtt járt, és aki minden bankrablása előtt megivott egy pohár viszkit.
De az új élet nehezebbnek bizonyul, mint a régi. Egy hokicsapat kapusa és szertárosa lesz, de továbbra sincs pénze, se barátnője, míg rá nem jön, miben jó igazán. Egymás után fosztja ki a postákat, bankokat, utazási irodákat. Egyre nagyobbakat kaszál, egyre éhesebb a sikerre, egyre többet akar magának, és új szerelmének (Móga Piroska). De az utolsó balhéja kudarcba fullad, és végül a régóta nyomában lihegő makacs nyomozó (Schneider Zoltán) kezei közé kerül, aki kíméletlenül szembesíti őt a tetteivel.
A 126 perces alkotás szereplői: Szalay Bence, Schneider Zoltán, Móga Piroska, Björn Freiberg, Csuja Imre, ifj. Vidnyánszky Attila, Oszter Sándor, Mertz Dániel, Gazsó György, Klem Viktor, Kaszás Gergő, operatőr Szatmári Péter, látvány: Hujber Balázs, producer Hutlassa Tamás és Hutlassa Barnabás. „Rablók, gyilkosok és egyéb válogatott csirkefogók mindig bőséges táptalajt biztosítottak az alkotók számára, nincsen tehát abban semmi különleges, hogy a viszkiimádó tolvaj előbb-utóbb moziért kiált. Ráadásul nem árt észben tartani, hogy a 90-es években rengetegen szurkoltak Ambrus Attilának, a rendszerváltás utáni ébredezésben üdítően hatott egy erőszakellenes szegény erdélyi fiú, aki folyamatosan középső ujjat mutatott a rendőröknek” – olvasható a Filmtett.ro honlapon. Poták Zsóka kritikájában.
1988-ban szökött át Magyarországra, miután bűnöző életmódja miatt otthon kiközösítették. 1994 és 1999 között közepes jégkorongkapus-karriert futott be, főként az Újpesti TE csapatában. Posta- és bankrablásai során – majdnem 30 alkalommal – több mint 142 millió forintot zsákmányolt.
2002-ben 17 év börtönt szabtak ki rá, azonban jó magaviselete miatt 2012. január 31-én, feltételesen szabadlábra helyezték. Nevét onnan kapta, hogy közvetlenül a rablások előtt, a helyszínekhez közeli kocsmákban 1-2 deci whiskyt ivott. Sajtóhírek szerint az egykori jégkorongozó megnősült, kerámiakészítésből él.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
1 hozzászólás